Nagypapagájok

A hullámos papagájokon kívül még számos más papagájfaj létezik. A nagyobb termetű papagájok beszédkészsége általában felülmúlja a hullámos papagájokét. A papagájok a világ összes trópusi és szubtrópusi erdőségeiben előfordulnak. Néhány faj kalitkamadárként is tartható, de többségük nem viseli el ezt az életmódot. Papagájt csak akkor szabad megvennünk, ha bizonyítható, hogy már fogságban tenyésztették. A vadon élő állatokkal folytatott kíméletlen kereskedelem miatt számos papagájfaj is közel áll a kipusztuláshoz.

A legtöbb papagáj kizárólag növényi táplálékon él. Erős csőrüknek a kemény maghéjak feltörésében, a csőr kampós végének pedig a gyümölcsök felnyitásában veszik hasznát. A lórik másképpen táplálkoznak: pamacsban végződő nyelvükkel kinyalják a virágokból a nektárt.

A papagájok többsége a fák lombkoronájában szerzi táplálékát, de egyes kisebb fajaik - köztük a verébpapagájok, a hullámos papagájok, valamint a törpepapagájok - a földön, fűmagokkal táplálkoznak, a szántóföldeken pedig olykor megdézsmálják a gabonatermést.

Mivel a különféle növények az év más-más szakában virágzanak és hoznak termést, a papagájok egy része időről időre hosszú útra kel, hogy ennivalóhoz jusson. A különféle virágokon élő sokszínű (vagy kékarcú) lóri például sokszor 80 kilométeres utat tesz meg két szomszédos csendes-óceáni sziget között.