Rovarevő madarak
Rovarevő madarak
A poszáták között azért olyan sok a költöző madár, mert kizárólag rovarokon élnek. Fent északon a hideg téli hónapokban a madaraknak egyszerűen nincs mit enniük, így a többség délebbre próbál szerencsét. Az a néhány faj, amely Európában telel át, nemegyszer nagyon megsínyli a téli táplálékhiányt. A bujkáló poszáta például úgy 80 évvel ezelőtt még nagyon elterjedt madár volt Nagy-Britannia déli részének száraz fenyérjein. Azóta élőhelyét nagyrészt lerombolták, és 1961-ben már csak nem egészen 500 párt tartottak nyilván. Ezt a kicsiny populációt azután annyira megsanyargatták a korai hatvanas évek kemény telei, hogy 1963-ra mindössze 11 pár maradt életben. A faj napjainkban ismét mintegy 400 párt számlál, de így is a szigetország legritkább és legveszélyeztetettebb madarai közé tartozik.
Táplálkozási stratégiák
A poszáták többségükben kicsiny, fakó színű madarak. Vékony, finom hegyben végződő csőrük és erős lábuk tökéletesen megfelel helyváltoztatásuk és az ágakon való megkapaszkodásuk követelményeinek. Sokféle élőhelyen fordulnak elő, a füves pusztáktól a mocsarakig és az erdőkig, de mindenütt a növényzet sűrűjében nyüzsögnek, rovarok után kutatva.
