Békák a kerti tóban

A békák és más kétéltűek fontos lények, nélkülözhetetlenek az ökoszisztémánk számára. Ha van lehetőséged egy biztonságos menedékhelyet létrehozni számukra a kertedben, az nagyszerű módja annak, hogy támogasd erősen hanyatló egyedszámukat, miközben "kihasználod" a kártevő-evési hajlamuk minden előnyét. :)

A békák sokféle formában, méretben és színben fordulnak elő az élőhelyek széles skáláján szerte a világon. Minden béka a vízben kezdi életét, de a békák élőhelyei jóval túlmutatnak a tavakon, megtalálhatók a föld felett és alatt, a víz felett és alatt, fákon, fűben, dzsungelekben, városokban, számos más élőhely-kombinációban, és még az otthonainkba is behatolnak; de mindig valamilyen víz közelében maradnak. A békák küzdelme a mai napig tart, miközben a globális populációjuk riasztó ütemben csökken, olyan tényezők miatt, mint az élőhelyek elvesztése, a peszticid használat, és néha csak a magyarázat nélküli veszteségek, az embereknek mindez fel sem tűnik. A kerti tavak a békapopulációk megőrzésében játszhatnak fontos szerepet. A szomorú valóság az, hogy a békák körülbelül 190 millió éve vannak jelen a Földön, és a szemünk láttára tűnnek el.

A kétéltűek gerinces állatok, csontos belső vázuk van, amelynek hosszanti tengelyében a gerincoszlop húzódik. Hidegvérű vagy tudományos elnevezéssel poikiloterm állatok, ami azt jelenti, hogy testhőmérsékletük a környezetük hőmérsékletétől függ. Testmelegüket saját maguk nem tudják megtermelni, és így testük működésének sebességét csak kismértékben tudják ellenőrzésük alatt tartani. Hideg időben a kétéltűek hideggé és lustává válnak, de meleg időben melegek és nagyon aktívak. Ha a környezetük túl forróvá válik, árnyékba kell vonulniuk, hogy lehűljenek.

A kétéltűek általában nedves helyeken találhatók, és ez már önmagában megakadályozza testük kiszáradását.

Dióhéjban vegyük sorra mivel tudjuk a legjobban a kertünkbe csalogatni ezeket a bioszúnyogírtókat:

1) Építs egy kis kerti tavat

Az egyik legjobb módja annak, hogy a békákat a kerted látogatására ösztönözd, ha tavat építesz. A tavak létfontosságúak a kétéltűek számára, mivel ott szaporodnak. A békák, a tavak hálózatára támaszkodnak, hogy biztonságosan mozoghassanak az élőhelyek között, így minél több tó található a környéken, annál jobb.

2) Menedék biztosítása

A békák szeretik a nyirkos, hűvös helyeket, ezért a tó közelében lévő területekhez is bejárást kell biztosítani számukra, ahol elbújhatnak a napfény elől és a potenciális ragadozóktól. Nyújts számukra búvóhelyet azáltal, hogy rendezetlen területeket hozol létre, tele levelekkel, farönkökkel és növényzettel. Ha ezt nem szeretnéd, akkor alternatív megoldásként néhány cserepet az oldalukra helyezve, és részben betemetve, szintén menedéket biztosíthatsz a kertbe látogató békák és kétéltűek számára.

3) Kerüld a vegyszerek használatát

Ha békákat szeretnél vonzani a kertedbe, akkor a vegyszerek a nagyon nem kategóriába esnek! A békák ugyanis a bőrükön keresztül is lélegeznek és isznak (a felnőtt egyedeknél a bőrlégzés a fontosabb), így különösen érzékenyek a mérgező vegyszerekre. Mivel a békák amúgy is megeszik a kártevők nagy részét, a békabarát kertben nincs szükség növényvédő szerekre!

4) Tartsd távol a ragadozókat

Ha van macskád vagy kutyád, próbáld a tavat elkeríteni, vagy csak felügyelet mellett engedd kedvenceit a kertben kószálni.

Miért vonzzuk a kertbe a békákat?

Azáltal, hogy a kertedbe vonzod a békákat és más kétéltűeket, élő- és szaporodási helyet (ha van egy kis tavad is) biztosítasz számukra. A kétéltűek száma valójában csökken a szaporodási helyeik elvesztése miatt – sok tavat gyakran feltöltenek az építkezések során. Ha tavat építesz a kertedbe, növelheted a számukat, és elősegítheted kerted biológiai sokféleséget (biodiverzitását).

A békák kertedbe vonzásának másik előnye, hogy kiváló kártevőirtók. A békák, a varangyok és a gőték igen gyorsan felfalják a meztelen csigákat, csigákat és más gerincteleneket, így számíthatsz rájuk, hogy kerted kártevőmentesen tudjad tartani.

Békabarát tó kialakítása:

• A tómeder legalább egyik oldalának fokozatosan mélyülőnek kell lennie, ami lehetővé teszi, hogy a fiatal kétéltűek elhagyják a vizet, miután az ebihal-stádium véget ért.
• Ha a tónak meredek partfalai vannak, az egyik sarkába töltésgyékényt helyezve segíthetünk.
• A kis kétéltűeket elragadhatják a madarak és más ragadozók, a kert tó körül növények ültetésével biztosíthatsz némi fedezéket számukra.
• Amikor a tóban vannak, a békáknak és varangyoknak szükségük van egy víz feletti pontra, ahol pihenhetnek és lélegezhetnek (mint említettük korábban, felnőtt korban a bőrlégzés nagy szerepet kap ezeknél az állatoknál). Nyáron elegendő lehet egy tavirózsa levele is, de tartósabb megoldás az, ha néhány sziklát vagy farönköt félig a vízbe süllyesztünk, ha nincs megfelelő sekély víz.
• Hagyd, hogy az új tavak természetes módon népesüljenek be kétéltűekkel, amelyek valószínűleg már amúgy is jelen vannak a területen, ahelyett, hogy a petéket vagy az ebihalakat áthelyeznéd máshonnan. Ez csökkenti a fertőzések és a kétéltűeket pusztító betegségek terjedésének kockázatát és természetesen, mert Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett!
• A gőtéket a legjobban azáltal vonzod a tavadba, hogy hagyod, hogy a fű a tó szélén a vízbe nőjön, és víz alatti vízi növényeket telepítesz a tóba (hínárfélék). A gőték keskenylevelű vízinövényeket használnak, amelyekre petéiket lerakják, és minden petét egy összehajtott levél közé helyeznek.
• A halak megeszik a békapetéket, az ebihalakat és más tavi élőlényeket, ezért ha békás tavat szeretnél létrehozni, abba ne legyenek halak! 
• A békák és a gőték is áttelelnek a tavak alján, ezért a hibernálási időszakban csak akkor tisztítsd ki a tavad, ha feltétlenül szükséges!

Hogyan találják meg a békák a kerti tavakat vagy a vizet a kertekben?

A békák szaglásuk és hallásuk révén találják meg a kertben lévő tavakat és vizet. A levegőben lévő pára is a tóba vonzhatja őket, de a békák követhetik a zsákmányukat is egy vízforráshoz (repülő vízi rovarokat pl.: szitakötőket). 

Ez a tömör válasz arra, hogy a békák hogyan találják meg a vizet a kertben, de fejtsük ki kicsit bővebben. Igazán lenyűgöző, hogyan működik ez az egész.

1. A békák a szaglásuk révén találják meg a tavakat 

A békáknak és varangyoknak éles szaglásuk van, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagy távolságból észleljék a tó vizét. Például, ha a szél feléjük fúj a kerti tavad felől, minden esély megvan rá, hogy a levegőben lévő nedvességet megérezzék, és azonnal meginduljanak a tavad felé.

A békák természetes módon találnak vizet, ha érzik a víz illatát, annak ellenére, hogy akár nagyobb távolságra vannak a tótól.

A békák is érzik a tavak körül kibocsátott vegyi anyagok szagát. Példa erre a férgek bizonyos típusa, amelyeket egyes békák imádnak megenni. A tó körül élő ezerlábúak és giliszták állítólag vegyi anyagokat bocsátanak ki, miközben kölcsönhatásba lépnek a környezetükkel. Ez vörös jelzés egy éhes béka, vagy varangy számára.

Tehát ezek az ízeltlábúak által kibocsátott vegyi anyagok segítenek a békáknak megtalálni a legjobb élőhelyeket, különösen, ha ott rengeteg táplálékforrás van – ez nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a gőték megtalálják a tavakat.

2. A békák úgy találják meg a tavakat, hogy hallásuk segítségével követik a zsákmányt

A békák úgyis megtalálják a kerti tavakat, ha szimplán követik a zsákmányukat. 

Ez logikus, mivel egyes rovaroknak, amelyeket a békák kedvelnek, természetes élőhelyük a kerti tó.

A békák messzire utaznak, hogy tavakat találjanak, és hallásukat használják a zsákmány nyomon követésére nyílt víz közelében.

Kivételes hallásuk felhasználásával követik az "ételt". Amikor leszáll az éjszaka és csend van a környéken, a békafülek rendkívül érzékenyek lesznek a hangokra. Így követhetik a zümmögést egészen a kertben lévő vízig.

Figyelnek a földön mászó ízeltlábúakra is, amelyek a tó közelében élnek. Egyes békák szívesen esznek földigilisztákat és ezerlábúakat, amelyek szeretnek nedves talajban, tavak és víz közelében élni. 

A békák, amelyek ezeket megeszik, ösztönösen keresik, figyelik, kiszagolják, majd követik a táplálékukat, amíg nem találnak egy tavat.

3. A békák a tavak páratartalma miatt is találnak vizet

A kétéltűek, beleértve a békákat is, érzékenyek a nedvességre. Ez azt jelenti, hogy a békákat vonzzák, azok az udvarok és kertek, ahol vízforrás található.

Ha van egy tó a kertedben, a békákat természetes módon vonzza a víz. Ez annak köszönhető, hogy a víz közelében minden levegő párásodik a természetes párolgás és a molekulacsere folyamatok következtében.

Ennek igen csekély mértékét is érzékelik a békák és megindulnak a helyes irányba.

4. Egyes békák visszatérnek abba a vízbe, amelyben a világra jöttek

Ismeretes, hogy a békák ösztönösen visszatérnek abba a tóba vagy víztestbe, amelyben a világra jöttek. Tehát, még ha ma nincsenek is békák a tóban, a jövőben előfordulhat, hogy visszatér néhány béka és varangy. De erről egy kicsit később beszélünk még.

Szóval ez a négy legfontosabb ok, amiért a békák mindig megtalálják a tavadat, legyen az új vagy régi.

Milyen messzire utaznak a békák, hogy tavat találjanak?

A békákról ismert, hogy nagy távolságokat képesek megtenni, hogy tavakat találjanak. Egy nyomkövetővel ellátott béka egyetlen év alatt 100 kilométert tett meg, hogy megfelelő víztestet találjon. Természetesen a közbeeső tavak és vizek útba ejtésével.

Mennyi idő múlva találják meg a békák a tavamat?

Ez abszolút változó. Nekünk a tó kiásása után, mindössze 3 hétbe telt, mire a varangyok megtalálták. Feltételezésem szerint mire ez a néhány hét eltelt, a tó elkezdte vonzani a rovarokat és árasztani a megfelelő típusú „szagot” és zajt, ami magához vonzza a békákat.

Hazatalálnak a békák?

A mostani ismereteink alapján a békák visszatalálhatnak a kerti tavadhoz. Ez egyáltalán nem ritka, például ha egy madár felkap egy békát, és kilométerekre ejti le a kerted vízforrásától, a "békád" megpróbál visszatalálni a tóhoz.

Ez valószínűleg egy olyan ösztön, amely az idők során fejlődött ki, hogy segítse a békákat és varangyokat a túlélésben. Hiszen ha egy helyen maradnának, úgy könnyű prédájává válnának a ragadozóknak, és egyáltalán nem maradnának békák!

Miért van szükségük tavakra a békáknak?

A békáknak több okból is tavak közelében kell élniük. Az egyik az, hogy ott rakják le a petéiket, és ezekből a petékből kelnek ki az ebihalak. 

A másik ok, amiért a békáknak tavakra van szükségük, az, hogy a víz segít szabályozni testhőmérsékletüket.

Pár érdekesség a békákról

A békák falánk húsevő ragadozók, és hosszú, izmos nyelvük segít nekik elkapni a zsákmányt. Mint egy igazi ragadozónak, a békáknak csodálatos, majdnem 360 fokos látásuk van. Kiváló hallásuk nem csak a fejük oldalán lévő hatalmas dobhártyákból fakad, hanem a bőrükön keresztül is hallanak! A békák többnyire rendkívül jó szaglással rendelkeznek. Mivel a békáknak nincs foguk, egészben nyelik le zsákmányukat. 

A kifejlett békák rovarokat, férgeket, csigákat, szitakötőket, szúnyogokat és szöcskéket vadásznak és esznek. A nagyobb békák kis állatokat, például egereket, kígyókat/siklókat, madárfiókákat, más békákat, kis teknősöket, sőt kis halakat is ehetnek tavunkból, feltéve ha azok beférnek a szájukba. A békák által fogott halak általában beteg vagy legyengült halak. Az egészséges kerti tavi halaknak, mint például a koi, az aranyhal és az orfe, nincs túl sok aggódni valójuk a békák miatt, és ez a két faj általában jól megfér egymás mellett a kerti tóban.

A békák többnyire magányosak, csak a párzási időszakban gyűlnek össze. A hímek ez idő alatt territoriálissá válnak, és ezt, mint tudjuk, hát ugye hanggal fejezik ki. Sok-sok "békahívás" történik ilyenkor, és ez elég hangossá is válhat. Minél nagyobb a tó, annál több területen osztoznak a békák, és persze annál több a béka!

Miután a békák megtelepedtek, szaporodhatnak a tóban, és évről évre fenntarthatják a populációt. A halak és még más békák is előszeretettel fogyasztják a petecsomókat. A békák petecsomóit kerek fürtős, zselészerű megjelenésükről lehet felismerni, a varangyok ezzel ellentétben a petéiket hosszú fonalakba rakják.

Érdekesség:

— A kétéltűlárvák étrendje igen különböző lehet. A gőte- és szalamandralárvák könyörtelen víz alatti ragadózok, amelyek kisebb gerinctelen állatokat támadnak meg.

A legtöbb ebihal vegetáriánusként kezdi életét. Néhányan táplálékrészecskéket szűrnek ki a vízből, mások algákat kapargatnak le apró szarufogaikkal a víz alatti növények felületéről. Amint az ebihalak nagyobbak lesznek, elhullajtják ezeket a fogakat, a szájuk szélesebbé válik, és fokozatosan áttérnek a húsétrendre: döglött állatok tetemét fogyasztják, vagy kis víziállatokra vadásznak. —

Nem szokatlan, hogy ilyenkor egy szkimmer doboz belsejét peték borítják. Körülbelül tíz nappal a peték lerakása után az ebihalak elkezdenek kikelni. Az ebihalak kikelése ismét jó alkalom a szkimmer ellenőrzésére. :D Ahhoz, hogy a "saját" tavi békád jól érezze magát, feltétlenül helyezz növényeket a tóba és a tó környékére, különösen füvet. Biztosíts lassú vízáramlású területeket, a békák szeretik a nyugodt vizet. 

A téli hónapokban a békák gyakran bemásznak a tavi szkimmerekbe, hogy élvezzék a melegebb levegőt a szkimmerdobozban. Hidegebb időben lassan távolítsd el a szkimmer fedelét, hogy ne riaszd meg a békákat. A megriadt békák a szivattyúk eltömődéséhez és elég zűrzavaros helyzetekhez vezethetnek! :)

Végül a leggyakoribb hazai béka, varangy és gőte fajok, amik előfordulhatnak a kerti tavadban:

Barna varangy (Bufo bufo):

Mérete: nőstény 8-11 cm, hím 5-8 cm

Élőhelye: Elég változatos. Elsősorban erdőtársulásokhoz kötődik, de ligeterdőkben, vagy akár bokros, füves területeken is felbukkanhat.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Zöld varangy (Bufotes viridis):

Mérete: nőstény 9-10 cm, hím 7-8 cm

Élőhelye: Elég változatos. Többnyire homokos talajú élőhelyeken fordul elő. Parkokban, kertekben is jól érzi magát. Sokkal jobban tűri a száraz élőhelyi feltételeket, mint más kétéltűek.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Barna ásóbéka (Pelobates fuscus):

Mérete: nőstény 10 cm, hím 6-7 cm

Élőhelye: Nyílt, laza talajú területeket kedveli. Erdőkben, vagy akár bokros, füves területeken, kertekben, parkokban és mezőgazdasági területeken is felbukkanhat.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Zöld levelibéka (Hyla arborea):

Mérete: nőstény 4-5 cm, hím 3-4 cm

Élőhelye: Nedves rétek, legelők, kertek. Bokros, ligeterdős helyeken fordul elő.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Gyepi béka (Rana temporaria):

Mérete: nőstény 9-10 cm, hím 7-9 cm

Élőhelye: Kizárólag hűvös nedves erdők. Magasabb régiókban hűvös patakvölgyekben fordul elő.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 50.000.- forint

Mocsári béka (Rana arvalis):

Mérete: nőstény 7-8 cm, hím 6,5-7 cm

Élőhelye: Folyókat kísérő holtágak, lápok, nedves rétek.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 50.000.- forint

Erdei béka (Rana dalmatina):

Mérete: nőstény 6-8 cm, hím 5-6 cm

Élőhelye: Lomboserdők, tölgy- és bükkerdők.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus):

Mérete: Elérheti a 15 cm-t.

Élőhelye: Nagyobb kiterjedésű, nyílt felszínű víztestek. Halastó, horgásztó.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Kis tavibéka (Pelophylax ridibundus):

Mérete: Max. 6-7 cm.

Élőhelye: Mocsarak, lápok, halastavak, holtágak lakója.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus):

Mérete: Általában 8-12 cm.

A nagy illetve a kis tavibéka állandósult és szaporodóképes hibridje, tehát nem tekinthető önálló fajnak.

Élőhelye: Természetes vizek, csatornák, árkok, halastavak.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Vöröshasú unka (Bombina bombina):

Mérete: Általában 4-5 cm.

Élőhelye: Mindenféle vizes élőhelyen előfordul, ahol sűrű növényzet található. Megél csatornákban, holtágakban, mocsarakban, kiöntésekben, vagy akár nagyobb pocsolyákban is.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Sárgahasú unka (Bombina variegata):

Mérete: Általában 4-6 cm.

Élőhelye: Hegyvidéki vizes élőhelyeket kedveli. Előfordul tavakban és patakokban, de előnyben részesíti a kis méretű időszakos pocsolyákat.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 50.000.- forint

Pettyes gőte (Lissotriton vulgaris):

Mérete: Általában 10-11 cm.

Élőhelye: Sűrű növényzetű halmentes tavak, erdők, rétek.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 10.000.- forint

Közönséges tarajosgőte (Lissotriton vulgaris):

Mérete: Akár 16 cm is lehet.

Élőhelye: Közepes és nagyobb kiterjedésű állóvizek, erdőlakó, fenyő és lombhullató erdőkben egyaránt megtalálható.

Védelem: Természetvédelmi értéke: 50.000.- forint

Ha tetszett kövess minket FaceBook-on, hogy elsőként értesülj minden új bejegyzésünkről és akciónkról!

Csatlakozz privát FB Csoportunkhoz, ahol minden tag segít megválaszolni kérdéseidet legyen az kerttel, kerti tóval, akvarisztikával kapcsolatos! :)

Kapcsolódó érdekes cikkek:

Víziszörnyek a kerti tóban

Vadon élő állatok a kerti tóban