A füvesítés 9 lépése

Hogyan vessünk fűmagot sajátkezűleg:

Jó időzítéssel, megfelelő fűmaggal, talaj előkészítéssel és pici türelemmel.

Elöljáróban néhány gondolat: A gyep extenzív fenntartású, magasabb tarlóval (a fű vágás utáni magassága) nyírt, durvább szálú füvekből és kétszikűekből áll. A pázsit intenzív fenntartású, alacsony, finomabb szálú füvekből áll, kétszikűekkel nem "fertőzött". A fűmagkeverékekben többféle fajt (alfajt) és fajtát alkalmazunk egyszerre. Ezáltal a növényzet ellenállóbb lesz a környezeti tényezőkkel szemben, és a fajok egymást is segítik. A védőfüvek gyors csírázásúak, ellenállók, bokros növekedésűek. Csíranövényeik hamar megjelennek (akár 4 nap alatt), a talajt leárnyékolják (pl.: angolperje - Lolium perenne). Védelmükben fejlődnek ki az aljfüvek, amelyek vontatott növekedésűek, de hosszú életűek. Tarackolva növekednek, a területet lassan beborítják (pl.: vörös csenkesz - Festuca rubra), átveszik az uralmat a védőfüvektől. A legnagyobb borítást elérő fajt vezérfűnek nevezzük.

Így ültesd el a fűmagot a gyönyörű gyepért.

1. A jó időzítés

Ügyelj arra, hogy megvárd a megfelelő évszakot az új fűmag elültetéséhez. Erre tavasztól őszig rengeteg lehetőséged akad. Vannak azonban a többinél kedvezőbb időszakok, persze mindegyiknek van előnye és hátránya is. Általában tavasszal vagy ősszel a legmegfelelőbb az időjárás erre a munkára, mivel több a csapadék (bár mostanában eléggé aszályos a tavasz), nincs még kánikula. Ha szép gyepet akarunk nevelni érdemes elgondolkodni egy automata öntözőrendszer telepítésén is. Szóval tavasszal, ha már a talajhőmérséklet eléri a 10-11 °C fokot neki is kezdhetünk. Ennek hátulütője, hogy a gyomok is szeretni fogják az öntözést és a jól előkészített talajt (mivel ők is ilyenkor indulnak neki a szezonnak). Ha ősszel látunk neki, akkor számottevően több csapadékra van kilátásunk (Ez a mostani tapasztalatok alapján sajnos lehet özönvízszerű is, ami nemigen kedvez egy friss vetésnek) és a gyomok jó része is kezd már el-eltűnni. Nyáron sokkal több öntözést igényel, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a csírázó fűmagokat és persze a gyomok is ekkor élnek csak igazán.

2. A megfelelő fűmag kiválasztása

Válaszd ki a kertednek és pénztárcádnak legjobban megfelelő füvet. Kezd azzal, hogy átgondolod a kívánt gyeptípus és a rendelkezésre álló terület feltételeit. Egész nap tűzi a nap, vagy csak részben? Nagy lesz a forgalom rajta (terhelése), vagy vannak-e kutyáid? Mennyi, milyen és mekkora fa van a kertedben? Milyen a talaj szerkezeted? Gyorsan szeretnél gyepet, vagy türelmesebb fajta vagy? Kis segítség a választáshoz:

• Szárazságtűrő fűmag keverék: mély gyökérzet, jó taposástűrés, vastag szálú levélzet jellemzi. Általában nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) és angol perje (Lolium perenne) alkotja.
• Árnyéktűrő fűmag keverék: mély gyökérzet, jó taposástűrés, finom szálú levélzet jellemzi. Általában vöröscsenkesz fajok/alfajok (Festuca rubra) és angol perje (Lolium perenne) alkotja.
• Ha fontos a megjelenés: magas esztétikával bíró mégis jó taposástűréssel rendelkezik, finom szálú-élénk színű levélzet. Általában különböző vöröscsenkesz alfajok (Festuca rubra), réti perje (Poa pratensis) és angol perje (Lolium perenne) alkotja.
• Sport fűmag keverék: ha egyszerre szeretnél szép és strapabíró gyepet, ami kiváló csírázási eréllyel párosul. Általában vöröscsenkesz fajok/alfajok (Festuca rubra), réti perje (Poa pratensis) és angol perje (Lolium perenne) alkotja.
• Kimondottan strapabíró: Kimagasló megújuló képesség, gyors csírázás és kiváló taposástűrés jellemzi. Általában vöröscsenkesz fajok/alfajok (Festuca rubra) és angol perje (Lolium perenne) alkotja.
• Gyorsan csírázó fűmagkeverék: mély gyökérzet, jó taposástűrés, finom szálú levélzet jellemzi, tarackoló jellegű és gyorsan záródó állomány jellemzi. Javarészt angol perje fajok/alfajok (Lolium perenne), vöröscsenkesz (Festuca rubra) és réti perje (Poa pratensis) alkotja.

3. A talajod tesztelése (opcionális)

Szerencsére talajvizsgálat nélkül is szép eredményeket érhetsz el, ha az ültetés előtt kellő odafigyeléssel előkészíted a talajt, és a magvetés után megfelelő karbantartást végzel. Ha azonban szeretnéd tudni, hogy körülbelül milyen a talaj a kertedben itt egy egyszerű módszer hozzá:

Hívjuk "kiflipróbának" :)

A benedvesített talajmintát (tehát vagy két marék földet) kézzel összegyúrjuk, majd megpróbálunk belőle kiflit formázni.

• Ha homokos a talajod, akkor szét fog esni a kifli.
• Ha vályog, akkor össze fog állni.
• Ha agyagos, akkor sikerülni fog és meg is lehet hajlítani anélkül, hogy eltörne a kifli.

Még néhány alapvető talajvizsgálatot is elvégezhetsz egyszerű eszközökkel. A legtöbb fű fajnak az ideális talaj pH-értéke 6,0 és 7,0 között van. Ha a talaj túlságosan savas (pH 6,0 alatt van), akkor lúgosítani kell a talajt, ha a pedig túl lúgos (pH 7,0 felett van), adj hozzá komposztot, komposztált trágyát. Legegyszerűbben háztartási ecettel, vagy sósavval tudjuk vizsgálni. A száraz talajmintára cseppentve a savat, a pezsgés erősségéből következtethetünk a mésztartalomra.

• Ha nem pezseg, nincs a talajban mész,
• ha gyengén pezseg, alacsony-közepes a mésztartalom,
• ha pedig erősen pezseg, akkor magas a mésztartalom.

Ránézésre is megállapíthatunk néhány dolgot. Magas tápanyagtartalomra (humusztartalomra) utal a dús növényzet. Néhány növényfaj jelezheti a fizikai talajféleséget pl.: százszorszép - Bellis perennis, gyermekláncfű - Taraxacum officinale: kötött talaj, kövérporcsin - Portulaca oleracea: laza talaj.

4. A talaj előkészítése

Miután kiválasztottad a területnek megfelelő fűmagot, kezdődhet a talaj vetés előtti előkészítése. Először is távolítsd el a szerves és szervetlen törmeléket a területről. Utána a gyomosodás mértékétől függően használhatsz glifozát hatóanyagú totális gyomírtót, vagy ha kemikália nélkül szeretnéd csinálni (kézi gyomírtást csinálsz), akkor ezt a lépést átugorva kötött/kemény talajnál felásod (itt keverhetsz bele marhatrágyát is), majd mindkét irányba rotálod a földet (rotációs kapával). Ha laza talajod van remélhetőleg nem kell felásni, ott elég a rota kapa. (Ha rendkívüli módon fertőzött a terület a rovar kártevőktől, úgy el lehet végezni még egy talajfertőtlenítést is, de a rotálásnál felszínre került pajorokat elég hamar összeszedik a madarak.)

5. Egyenlítsd ki a talajfelszínt

A lényeg, hogy a talaj apró morzsás szerkezetű legyen. Sétálj egyet, és távolítsd el a felszínre került nagyobb köveket és törmeléket. Nagyjából gereblyézd el a területet (a növényi törmeléket-gyomokat is távolítsd el). Kémiai gyomírtás nélkül érdemes a területet folyamatosan öntözni és 1-2 hét eltelte után újra át rotálni és kiszedni a magról kikelő gyomokat (időben ugyanott leszel, mert a vegyszereknek is idő kell, míg hatni fognak).

Ha nagyjából elgereblyézted a talajt és kiszedted a törmeléket, akkor a gereblye fokával tudod síkba hozni a felületet. Vagy ha van egy felesleges raklapod, ezt megfordítva és rá nehezéket téve magad után húzva mindkét irányba többször is hamarabb végzel az egyengetéssel. Ezt követően jöhet a hengerlés, szintén mindkét irányba. Itt látni fogod a fennmaradó talajegyenletlenségeket. Ezek javítása utána szintén hengerlünk egyet mindkét irányba.

6. Fűmag és gyeptrágya kiszórása

Ha a talajt előkészítetted, ideje elvetni az új gyepet. Ugyanakkor fontos, hogy az új gyepnek legyen miből táplálkoznia (főleg, ha nem forgattál a talajba marhatrágyát előzőleg). A kifejezetten új gyephez kifejlesztett úgynevezett starter gyeptrágyák használata ajánlott ilyenkor. Melyik megy előbb, a fűmag vagy a műtrágya? Az csakis Tőled függ.

A különböző típusú fűmagokhoz és műtrágyákhoz különböző szóróbeállítások szükségesek az optimális lefedettség érdekében. Javasoljuk a repítőtárcsás műtrágya szórók használatát (egyenletes kijuttatást tesz lehetővé könnyedén). Ellenőrizd a zsákot (vagy a táblázatot), hogy megbizonyosodj arról, valóban a megfelelő beállítást választottad a használni kívánt fűmaghoz és gyepműtrágyához.

Először szórd ki a terület határain, ami lehetővé teszi a leendő pázsit többi részének kitöltését anélkül, hogy attól kellene tartanod, hogy valamelyik széle hiányzik. A fűnyírási mintához hasonlóan szórd ki a fűmagot és a műtrágyát feles átfedéssel. Próbáld elkerülni, hogy fűmag vagy műtrágya kerüljön a kerti ágyásokba, a járdára vagy az úttestre. A műtrágyaszórót már mozgásban (séta közben) kezd el használni a terület szélétől, mert, ha álló helyzetből indulsz neki akkor ott túl sok fog jutni egy nagyon kicsi területre (Ez érvényes a későbbi trágyázásra is - fennállhat a perzselés veszélye).

7. Takard be a magokat

Miután befejezted a fűmag és a gyeptrágya kijuttatását, fedd be mindkettőt egy vékony talajréteggel, hogy megakadályozza a fűmag kiszáradását és elmosódását. Ezt úgy tudod a legegyszerűbben megtenni, hogy egy gereblyével vagy lombseprűvel egyszer nagyon óvatosan áthúzod a területet. Így kaptál egy 1-2 cm-es barázdált felületet, amit egy könnyű hengerrel újra tömörítesz. Ezzel a fűmagok nagy része a talajba került csírázási mélységbe, így biztosítva, hogy a magok ne tudjanak kiszáradni és a gyököcske rögzíteni tudja a csíranövényt.

8. Kelesztő öntözés

Újonnan vetett pázsit öntözésekor a legfontosabb, hogy a talaj felső 2-3 centije folyamatosan nedves legyen, de ne tocsogjon. Naponta többször is szükséges rövid ideig öntözni ezért a területet (nagy melegben ez lehet, akár napi 4 alkalom is). Amikor a magok csírázni kezdenek, törekedj arra, hogy a talaj felső 4-6 centijét nedvesen tartsd, amíg az új fű el nem éri a 8-10 centi körüli első nyírási magasságot. Ezt követően csökkentsd az öntözést hetente körülbelül kettő alkalommal, és minden öntözésnél mélyebben áztasd be a talajt (körülbelül 15-20 centi mélyen), ezzel ösztönözd a fű gyökereit, hogy mélyen a talajba nőjenek. Ezt a meglévő állománynál is elérheted, ha tavasszal ritkábban és mélyen öntözöl, mert így nyárra kellő mélységben lesznek a fű gyökerei és jobban fogja bírni a szárazságot. (Természetesen ezt segíthetjük magas kálium tartalmú gyepműtrágyával is). A védőfüvek csíráznak elsőként (általában az angol perje).

9. Az első nyírás

Ha az új pázsit eléri a legalább 8-10 centiméteres első vágási magasságot, érdemes levágni. Győződj meg arról, hogy csak a fűszálak felső 1/3-át távolítsd el, amikor nyírsz. A lényeg, hogy a fűnyíró legmagasabb állásában éppen csípjél a fűszálak tetejéből ezzel ösztönözve őket a bokrosodásra. Így egy szép tömött pázsitod lesz. Amíg a fű még új és fejlődik, kerüld a gyalogos forgalmat a gyepen, ne terheld feleslegesen. Fokozatosan csökkentsd a vágási magasságot 4-6 centiméterre (kinek melyik tetszik jobban). Próbáld tartani az 1/3-os nyírási szabályt mert a fű a levelében tárolja a tápanyag és víz jó részét, ha túl sokat vágsz az stresszként éri. Hosszúra se hagyjad a már tömött állományt, mert könnyen befülledhet és előtérbe kerülnek a gombás megbetegedések. 6-8 hét elteltével elkezdheted a rendszeres gyepműtrágya programot, hogy az új fű egészséges és dús maradjon.

Végezetül pedig néhány tipp:

• Mindig legyen éles a fűnyíró kés.
• Ne nyírjuk nedvesen a gyepet, ha nem muszáj.
• Próbáljuk tartani az 1/3-os nyírási "szabályt", ha kimaradt egy-két nyírás inkább 2 vágásból térjünk vissza az eredeti magasságra.
• Tartsuk meg a hajtásrendszert. A nyírással igazából megfosztjuk a füvet, attól, hogy szaporodni (kalászolni) tudjon. Így viszont arra sarkaljuk, hogy talaj közelben sokszorozza a hajtásszámát és föld alatti, valamint földközeli hajtásokat hozzon. Így tudjuk kialakítani a sűrű, tömött, egységes textúrájú szép pázsitot.

Kövess minket FaceBook-on, hogy elsőként értesülj minden új bejegyzésünkről és akciónkról!

Csatlakozz privát FB Csoportunkhoz, ahol minden tag segít megválaszolni kérdéseidet legyen az kerttel, kerti tóval, akvarisztikával kapcsolatos! :)

Kapcsolódó érdekes cikkek:

Te tudod milyen idős a kedvenc fád?